Az MIT a drónokat a madarak tájékozódási reflexeivel vértezte fel, egy szimulált erdőben is sikeresen repülnek már.
A drónok már nemcsak divatból kötelezőek 2016-ban, hanem hasznos segítőtársai is az embernek, filmeznek fotóznak és követik gazdáit, mint az ebek és felügyelnek objektumokra is akár. A tájékozódás viszont eddig elég sebezhető pontjuk volt, kellett mindig valamiféle emberi segítség. Az MIT Computer Science and Artificial Intelligence Lab egy szimulált erdővel sikeresen idomította drónjait, hogy viselkedjenek úgy, mint a kolibrik. Kikerülik így a mesterséges akadályokat és speciális figurákat is bemutatnak, valós időben változtatják meg a repülési céljukat, igazodnak a változó környezethez és akadályokhoz miközben feltérképezik és megtalálják a szabad repülésre lehetőséget adó légi utakat. Mindezt automatikusan és saját mesterséges intelligenciájukra támaszkodva teszik.
A drónok legnagyobb problémája a kísérlet közben a kezdetben az volt, hogy adaptálódjanak a környezetükhöz és döntéseket tudjanak hozni emberi segítség nélkül is. A drón AI-ja könnyen tanul, a kísérleteket a hadseregben felderítési feladatokra és szőlészetekben a szőlőtőkék ellenőrzésére akarják először majd felhasználni éles bevtésekben, ahol a drónoknak maguknak kell megoldani a feladatukat (az első esetben a környezetet körbejárni és feltérképezni, a második esetben pedig a szőlőtőkék állapotának a felmérésében), mindezt úgy, hogy semmiféle előre beprogramozott feladatot nem kapnak, csak egy alap célt, amit maguknak kell megoldaniuk. Az MIT megoldása egy új automatikusan tanuló szoftverre épül, ez nem az akadályokat próbálja kikerülni, hanem a szabad és repülhető tereket keresi folyton folyvást szenzoraival és ezeket a réseket és lehetőségeket tanulja és figyeli (mert változnak közben) folyamatosan miközben repül. A cél egy teljesen önállóan „gondolkodó” drón generáció kifejlesztése, ami erdőben is úgy tud repülni, mint szabad térben.
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.
Volodimir Zelenszkij becslései szerint az oroszok mintegy 600 drónt indítottak Ukrajna ellen.
Ukrajna majdnem egész területén szóltak a szirénák.
A játékosok és a stáb közös megemlékezést tartott az elhunyt testvérpár családjával.
„Egyetlen dolgot tud jól csinálni, de azt csak a Herthánál.”
„Hiszek abban, hogy lehet egyszer egy olyan nagy ügy, amelyért mindenki összefog és hasznot hoz az országnak.”
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
Meglepő válaszok születtek.
